Gondoltunk egyet, és a március, a tavasz és a nemzetköziség jegyében nőket kérdeztünk, méghozzá olyanokat, akik főznek, sütnek, szerveznek, mindezt saját vállalkozásban és elszántan. Ők azok a pécsi karakteres nők, akik igenis vállalják, hogy igyekeznek formálni a város arculatát: akár egy jó sütitanfolyammal, egy remekül lebonyolított esküvővel, vagy éppen naponta olyan vega fogásokkal, amelyek nemcsak a testnek, hanem a tudatnak is szólnak. De nem elégedtünk meg ennyi női erővel, körülnéztünk, és két női nevet viselő jól ismert helyre is bekukkantottunk, mert ha már nőnap, legyen kövér.

Nagy Katalin – Pezsgőház

Nagy Katalin, a Pezsgőház étterem vezetője abszolút kezdőként csöppent a vendéglátásba 2005-ben. Kereskedelmi végzettséggel és több éves tapasztalattal addig a sellyei családi üzletek aktív résztvevője volt, de kisfia születése után Pécsett szerette volna folytatni az életet. Volt társa – gyermeke édesapja – ajánlott neki egy állást az akkor néhány éve működő étteremben, gondolván, az agilis és megbízható munkaerő segítségére lesz majd a háttérben, és talán az üzletmenethez kapcsolódó szakmai/egyéb titkok is „családon” belül maradnak. Az étteremben az irodai feladatok mellett szerette volna elsajátítani a rendezvényes vendéglátás minden csínját-bínját, így a már meglévő kereskedelmi tudását fejlesztve, a legalsóbb pozíciókból kezdve jutott el az étteremvezetői posztig.

2017-től egy új tulajdonosi szerkezetben már mint társtulajdonos irányítja a régi-új csapatot. Női vezetőként (és temperamentumos-szenvedélyes emberként) nagyon fontosnak érzi a kollégákkal való törődést és egymásra figyelést. A legrégebbi és rangidős Pezsgőházas dolgozóként sok mindent átélt és megélt ebben a házban. Ezt a tudást, kitartást és az anyaság logisztikai-problémamegoldó képességét a mindennapi munkában is jól hasznosítja. Vezetőként a legnagyobb sikernek és eredménynek talán azt érzi, hogy 2017-ben először tudott stressz nélkül szabadságra menni úgy, hogy az üzlet ez idő alatt is maximális fordulatszámon működött.

Szabó Réka Kata – Yokka desszertműhely

Szabó Réka Kata, a Yokka desszertműhely tulajdonosa is nagy harcos, hiszen egyszer már megpróbált dobbantani, azaz a fix, irodai munkát álmai megvalósítására cserélni. Heroikus küzdelemben belátta, hogy előkép nélkül, elsőgenerációs vállalkozóként az idő- és a pénzügyi menedzsment gyerekekkel együtt meghaladta akkori képességeit. Volt visszaút az íróasztal mögé, és az is kikristályosodott, hogy nem a termelés és annak következtében az örökké nyomást gyakorló határidők világa a kétgyermekes édesanyának való fő profil. Lassan, de tudatosan elkezdte kiépíteni a saját sütisuli ötletét, hiszen tanítási tapasztalatai voltak korábbról is, sőt éppen az ott szerzett igencsak lehangoló élmények vezették oda, hogy ő máshogy és mást szeretne tanítani a desszertekről. Például azt, hogy rossz alapanyagból sosem lesz jó süti. 2011-ben, amikor először vágott bele a sütizésbe, gyakorlatilag nem volt olyan cukrászda Pécsett, ahol jó sütit ehetett volna, ilyesmiért néhány jó étterembe kellett mennie, ahol a szakács odafigyelt a desszertekre is. A helyzet mára változott, és azóta Rékánál mintegy 200-an dagasztották már a tésztát vagy épp kavarták a csokiszószt. Magasztosabban is megfogalmazhatjuk: minél többen tapasztalják meg, milyen a jó alapanyag, annál több lesz az olyan vendég, aki a cukrászdákban, éttermekben is keresni fogja az ilyen tételeket. És ha van erre kereslet, akkor a kínálatnak is reagálnia kell.

Puspa – Puspa Konyhája

Puspa,  a Puspa Konyhája vezetője lényegesen többet és mást gondol az ételről, mint azt, hogy csak arra volna való, hogy teletömjük vele magunkat. A Krisna-tudatú vendéglátós szerint a legfontosabb elv táplálkozásunk során, és ezt hirdeti mindennap az éttermében is, hogy „azzá leszel, amit megeszel”. Ráadásul a vegetáriánus életmód egy szelídebb világ felé visz, hiszen a táplálék megszerzéséhez nincs szükség ölésre. Nyolcadik éve viszi lányával a lakto-vegetáriánus helyüket, melyben az étrend igazodik a szezonhoz, és az emberi szervezet évszakok szerinti élettani igényéhez. A fűszerek is átgondolt koncepció szerint kerülnek az ételekbe, mivel azok gyógyszerként is működnek, méregtelenítenek, melegítenek és ekképp hatnak a tudatunkra is. Amikor arra kérjük, fejezze be azt a mondatot, hogy „Nekem a főzés…”, azonnal rávágja: szerelem. Mint mondja, amikor nekikezd a napi menü elkészítéséhez, akkor arra gondolatban és lélekben is ráhangolódik, hiszen ezek a pozitív energiák mind belekerülnek az ételbe is.

Magda, Teca

Ahhoz, hogy női körképünket még teljesebbé tegyük, gyors közvéleménykutatást tartottunk arról, hogy milyen női nevet viselő vendéglátóhely jut először eszükbe a pécsieknek. Végül két olyan név volt, amit majd mindenkitől hallottunk, így őket ajánljuk mi is!

Bár a Magda Cukrászdában a női név a valóságban vezetéknév, hiszen Magda József és fia, Attila 1993-ban nyitották meg cukrászdájukat. Így mielőtt Teca Mamához kirándultunk volna, itt indítottuk a napot egy sok diós, sok mákos flódnival, és egy jó presszóval.

Ezután túracipőt húztunk és irány az Égervölgy! Ahová eljutva nem csak térben, de időben is nagyot ugrottunk. Valódi időutazás – főleg a téli időszakban – ide megérkezni. Törzsvendégek melegedtek és iszogattak a kockás terítős asztalok mellett, mi pedig a hely ikonikus velős pirítósa mellett elképzeltük, milyen is lehetett néhány évtizede egy közösen ünnepelt Zoltán, és a vele kéz a kézben járó Nemzetközi Nőnap. Merthogy volt itt ilyen, az szinte biztos.